2012. november 15., csütörtök

Gasztroturizmus! – Azt eszik vagy isszák?


A turizmusnak igen sok fajtáját tartjuk számon hazánkban. Gyógyturizmus, kulturálisturizmus, hivatásturizmus, bevásárló turizmus, konferenciaturizmus, üzleti turizmus, szabadidős turizmus, borturizmus és még hosszasan sorolhatnánk, de a gasztroturizmussal biztosan nem találkoznánk a felsorolásban. Olyan nemzet vagyunk, amely büszke a konyhájára, amely minden imázs filmjébe belecsempész egy kis piros paprikát vagy egy tál gulyást, mégis a szakirodalomban vagy a köznyelvben nem találkozunk a turizmus ezen fajtájával, miközben Angliában már könyvet is írtak ebből a témából!



Akkor fussuk is át gyorsan, hogy mit is takarhat ez a furcsa fogalom.
A gasztroturizmusra vagy egyszerűbben ételturizmusra számos definíció létezik. Hall és Mitchell (2003) megfogalmazása szerint ételturizmus az, amikor az utazás elsődleges motivációja kézműves gasztronómiai kistermelők, gasztrofesztiválok, éttermek és különleges területek meglátogatása, ahol a turisták ételeket kóstolhatnak és/vagy tapasztalatokat szerezhetnek az adott régióra jellemző ételekről, konyhaművészetről. Megfogalmazásuk szerint egy étterem meglátogatása önmagában nem számít ételturizmusnak, sokkal inkább azokat az étkezéseket, étterem látogatásokat sorolják ide, amelyek során a turista céltudatosan szeretne megismerkedni egy régió ételeivel, alapanyagaival, vagy egy séf munkájával. Az étkezés azonban alapvető része az utazásnak, így az ételek iránti érdeklődés szerint megkülönböztetnek „kulináris”, „gasztronómiai”, „gourmet” és „konyhaművészeti” ételturistákat. A felsorolt alkategóriák itthon még nem különböztethetőek meg, de vajon nincs is bennünk gasztronómiai motiváltság utazásaink során?

Megkérdeztünk Titeket! Azaz végeztünk egy kutatást a gasztroturizmussal kapcsolatban.
  • A megkérdezettek bizonytalanok azzal az állítással kapcsolatban, hogy a „gasztronómia az utazás legfontosabb eleme”, de inkább úgy gondolják, hogy ez bizony így van.
  • Viszont, amikor arra kérdeztünk rá, hogy a válaszadó számára is a gasztronómia-e az utazás a legfontosabb eleme, a válasz inkább a nembe hajlott.
  • Vagyis számukra nem az, de úgy gondoljuk, hogy mások számára viszont az… Kicsit skizofrén állapot.

Jó hír, hogy utazásaink során nem szívesen étkezünk gyorséttermekben,
  • Azaz megszűnt az a trend, hogy külföldön is csak az ismerős gyorsétteremben eszünk, hiszen annak ismerjük a kínálatát, a minőségét, tehát biztosra megyünk…
  • Ezzel szemben a válaszadók több mint 70 %-a úgy nyilatkozott, hogy utazásához hozzátartozik a helyi ételek és italok megkóstolása is, vagyis a válaszadók 70%-ban benne van a gasztroturisztikai motiváció.


De miért is utazunk? Ennénk inkább vagy innánk? A válasz az, hogy innánk – ki hinné?
  • A kitöltésben résztvevők csupán 35 %-a utazik szívesen azért, hogy megkóstolja a magyar ételeket
  • 53 %-a utazik szívesen azért, hogy megkóstolja a magyar borokat.
  • Ez azt jelenti, hogy belföldi utazásaink során inkább a borturizmus a meghatározó, de szintén megjelenni látszik a gasztroturisztikai motiváció is.

Külföldi utazásokkal kapcsolatban leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a gasztronómia mennyire meghatározó szempont utazási döntéseink meghozatala során.
  • A válaszadóknak rangsorolni kellett különböző szempontokat (pl.: környezeti adottság, ár, megközelíthetőség, klíma, stb.).
  • A gasztronómia a hatodik helyen végzett, megelőzve a kultúra/vallás vagy épp a hírnév/ajánlás szempontokat. Ez a válasz is azt mutatja, hogy igenis egyre erősödő szerepe van a gyomrunknak, hogy egy reklámból idézzünk, a „bennünk lakó pocaknak”, utazási döntéseink során. 
 


Összességében megállapíthatjuk, hogy a gasztroturizmus igenis egy létező fogalom, egy létező turisztikai forma, amellyel ideje lenne itthon is foglalkozni. Ugyan még nem számottevő a szerepe, azonban az ételturizmusra való hajlandóság, nyitottság már megvan bennünk.

A kérdés az, hogy ezt a motivációt hogyan és mennyire tudják az egyes turisztikai desztinációk megcélozni? Vajon a belföldi turizmuson belül a gasztroturizmusra nem tekinthetünk-e úgy, mint egy réstermékre, amellyel tudunk valami újat mutatni, ami vonzó lehet, ha nem is mindenki, de legalább egy adott csoport számára?
A jövő megadja a válaszokat… MI keresni fogjuk őket! Addig is itt egy remek külföldi példa: Szerbia már felismerte az erősségeit és gusztusos módon ki is aknázta azokat. 

Ui.: a kutatást 2011 tavaszán végeztük, a kutatásban 208 fő vett részt, 159 nő és 49 férfi. A megkérdezettek átlag életkora 31,6 év volt. A kitöltők között 19 vendéglátásban dolgozó személy volt. A kitöltők 52 %-a budapesti lakos.

Princz Viktória
„A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2012/11/15/gasztroturizmus-azt-eszik-vagy-isszak/) oldalon is megtalálható!”

Forrás: C. Mitchell Hall – Liz Sharples - Richard Mitchell – Niki Macionis – Brock Cambourne (2003): Food Tourism Around the World. Elsevier Ltd., Oxford.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése